• dr. Sárfalvi Krisztina

Az Mt. 2019. január 1. napján hatályba lépő változásairól



Számtalan cikk foglalkozik a 2019. január 1. napján hatályba lépő főbb változásokkal, melyek széles körben érintik a különböző élethelyzeteket, jogviszonyokat. Én most kifejezetten a sokat emlegetett Munka Törvénykönyvét vizsgáltam a változások szempontjából.

Az ellenzék eljárási szabálytalanságokra hivatkozva beadványban kérte az Alkotmánybíróságtól az ún. "rabszolgatörvény" megsemmisítését.

Lássuk pontosan mi és hogyan módosul:

  • A munkaviszony létesítésének különös feltételei között a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató kizárólag a mentesítés beálltától számított a törvényben rögzített, megnövelt időszakot követően létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, akit a törvényben rögzített bűncselekmények miatt szabadságvesztésre ítéltek

  • Változik a munkanap és a hét fogalma

  • A munkaidőkeret kollektív szerződés rendelkezése szerint, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják legfeljebb 36 hónap lehet

  • A jogszabály pontosítja az általános munkarend, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidő-beosztás ill. annak módosítása szabályait

  • Az elszámolási időszak alkalmazása esetén figyelembe kell venni az Mt. 93. § (2) bekezdés szabályait is, miszerint a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani, melynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni

  • A jogszabály módosítja egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamának meghatározását, azzal hogy, azt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési okból indokolt esetekben - kollektív szerződés alapján - 12 hónapon belüli átlagban kell figyelembe venni

  • Változnak a pihenőnap beosztásának szabályai. Megszakítás nélküli, több műszakos, vagy idényjellegű tevékenységet ellátó munkavállaló részére havonta legalább 1 heti pihenőnapot, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén 6 egybefüggő munkanapot követően legalább 1 heti pihenőnapot, általában pedig hetenként 2 pihenőnapot kell beosztani.

  • Az éves 250 óra rendkívüli munkaidőn túl a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel

  • Változik a munkáltató nyilvántartás vezetési kötelezettsége

  • Változnak a szabályok, melytől sem kollektív szerződés, sem a munkaszerződés nem térhet el

  • Változnak a szabályok, melyektől kollektív szerződés kizárólag a munkavállaló javára térhet el

  • Kollektív szerződés alapján évi legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

#munkajog

28 megtekintés

© 2013-2020 Dr. Sárfalvi Krisztina Ügyvédi Iroda

Ezt a honlapot a Dr. Sárfalvi Krisztina Ügyvédi Iroda tarja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Dr. Sárfalvi Krisztina a Budapesti Ügyvédi Kamara által 16771 kamarai lajstromszámon bejegyzett ügyvéd. Kamarai Azonosító Szám (KASZ): 36068059

A Dr. Sárfalvi Krisztina Ügyvédi Iroda a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületénél az 1. számú biztosítási módozat szerint rendelkezik felelősségbiztosítással.

 

Utolsó módosítás: 2020. 10. 24.

KÖVESSEN MINKET:

  • w-facebook